Most egy egyszerű gondolatkísérletre hívlak.
Ne gondolj az elefántra. Mire gondolsz most?
Ne gondolj a mohó poloskapattintó fenevadra. És most mire? Nem biztos, hogy ez egyből bevillan, mert sokan nem láttuk még. De azért próbálod elképzelni nem?
És most ne gondolj semmire. Ilyenkor mi ugrik be? Egy feketeség? Egy üres edény? Igazából mindegy, a lényeg, hogy már is gondolsz valamire. “Az meg már nem semmi” – Laár András. 
Mit akarok ezzel mondani:
azt vettem észre (meg persze már tanultam is 
), hogy a gondolatainkat nem tudjuk irányítani. Azok jönnek, mennek.
Sokszor keltenek valamilyen érzést is. Ha kellemeset örülünk, elidőzünk rajtuk szívesen.
De van, hogy nem azok.
Akkor legszívesebben elhessegetnénk őket, mint a galambokat az erkélyről. De csak visszajönnek, nem hagyják magukat.
És itt jön a felismerés:
Ha a gondolatokat nem is tudjuk irányítani, egy dolgot viszont igen: a figyelem tárgyát.
És, ha erre képesek vagyunk és még emlékeztetjük magunk arra is, hogy semmi se tart örökké, ahogy a gondolatok is csak jönnek, mennek és az érzések is előbb-utóbb csillapodnak, akkor gyűjthetünk egy kis bátorságot arra, hogy a figyelmünket a kellemetlen érzést okozó gondolatra irányítsuk, ne el róla.
Engedjük azt kibontakozni. Jobban megnézni, bármi is legyen az:
Egy fájó emlék.
Egy kihagyott lehetőség.
Egy lehetséges katasztrófa a jövőben.
Bízhatunk abban, hogy legrosszabb esetben is ami történhet csak egy múló állapot. Jobb esetben meg akár nyílhat egy kis ablak, ahonnan egy másik nézőpontból ráláthatunk, hogy mégse lett vagy lesz vége a világnak.
Próbáld ki: (nem kell elvonulni meditálni egy kolostorba)
Meló van, stressz egész nap. Vagy valami parahelyzet.
Adj magadnak csak egy percet (ha ráérsz legyen öt). Állíts be egy időzítőt a telefonon.
Figyeld a lélegzeted ott, ahol jól esik: az orrodnál, torkodnál, hasadban – tökmindegy.
Jön a gondolat, érzés, akármi. Elviszi a fókuszt, mintha az a valóság lenne.
De aztán vedd észre: ez csak egy gondolat.
Majd lazán irányítsd vissza a figyelmed a lélegzetedre.
Lejár az időzítő.
Mit tapasztaltál? Hogy érzed most magad? Most milyennek tűnik a helyzet?